Módszertan

Az árak egységesítése

Minden árat hatékony havi árra számítunk át, hogy a különböző időtartamú (havi, éves, kétéves) csomagokat tisztességesen össze lehessen hasonlítani. Az összegeket a pénznem legkisebb egységében számoljuk, kerekítési hiba nélkül.

Az árat abban a pénznemben mutatjuk, amelyben a szolgáltató kéri — forintban, euróban vagy dollárban —, és nem számítjuk át. Magyarországon ez nem ritka eset: a magyar nyelvű oldal sem jelent forintot, a Coursera magyarul is dollárban, a Norton euróban áraz. Az áfa 27 %, és ahol a szolgáltató adó nélküli árat közöl (például a Netflix, a Claude és a Midjourney), azt jelöljük, és az áfás összeget is feltüntetjük. Egyetlen helyen számolunk árfolyammal: a kalkulátor végösszegében a devizás tételek rögzített, dátummal ellátott EKB-árfolyamon, „≈" jellel szerepelnek. Hogy végül mennyit vonnak le a kártyádról, azt a bankod árfolyama határozza meg.

Akciós és megújítási ár

Az induló (akciós) árat egyértelműen elválasztjuk a megújítási ártól. Megmutatjuk, mennyit fizetsz az első évben, és milyen ár érvényes az akció lejárta után — ez különösen fontos a VPN-eknél és a hasonló szolgáltatásoknál, ahol a megújítási ár általában jóval magasabb.

Magyarországon ez a streamingnél is előfordul: a SkyShowtime éves ára mellett egy „12 havi kedvezményes" konstrukció is szerepel, amely után a teljes ár jön, a Disney+ főoldali akciós ára pedig hat hónapra szól. Ilyenkor mindkét összeget mutatjuk.

A teljes szerződés ára

A szolgáltatói csomagoknál a teljes szerződés árát számoljuk — az aktiválási és eszközdíjakkal, valamint az akció utáni árral együtt, nem csak az első kedvezményes hónapot. Magyarországon ilyen az RTL+ Active is: közvetlenül nem vásárolható meg, csak a tévészolgáltatótól kapott aktiváló kóddal, vagyis az ára valójában a szolgáltatói szerződés része.

Megbízhatósági állapotok

• Ellenőrizve — van hivatalos forrás és ellenőrzési dátum.
• Valószínűleg aktuális — nemrég ellenőriztük, de teljes hivatalos forrás nélkül.
• Nincs ellenőrizve — nem történt ellenőrzés.
• Az adatok elavultak lehetnek — automatikusan, ha eltelik egy bizonyos számú nap (kategóriától függ).
• Jelenleg nem elérhető — a szolgáltató ezt a szolgáltatást vagy csomagot magyarországi fiókra nem kínálja, így az ár nem miattunk hiányzik.

Hogyan alakul a sorrend

Nem titkoljuk, hogyan áll össze a sorrend. Csak az alább felsorolt szempontok határozzák meg — a partnerlinkek és az együttműködések nem befolyásolják a helyezést, és a listán elfoglalt helyért nem kérünk pénzt.

• Csomagok egy szolgáltatáson belül — a legalacsonyabb hatékony havi ár szerint rendezzük őket (az ajándékhónapokat is beleértve).
• Szolgáltatások a listákon — a kategórián belül a mi pontszámunk szerint: a magasabb pontszám előrébb kerül, a pontszám nélküli szolgáltatások (a tényeket még nem gyűjtöttük össze) utánuk, a csomag nélküliek a végére. Ugyanez a sorrend a kezdőoldal kártyáin is. Ár szerint magában a listában lehet rendezni. Ennek a sorrendnek nincs üzleti háttere.
• A versenytársak összehasonlító táblázata — az oszlopok sorrendjét az ismertető témája adja: az első a bemutatott termék, utána az összehasonlításra kiválasztott versenytársak. Nem használunk „győztes" jelvényeket, és nem írjuk, hogy bármelyik VPN mindenkinek a legjobb.
• A kiemelő színnel keretezett csomag — ezt maga a szolgáltató jelölte a legnépszerűbbnek a hivatalos oldalán. Ez nem a mi ajánlásunk.

Hogyan értékelünk mi

Sokáig az állt itt, hogy pontszámot nem adunk, egy feltétellel: ha valaha elkezdjük, előbb közzétesszük a szempontokat és a súlyukat, a pontszám pedig azzal együtt lesz látható, amiből összeáll. 2026 augusztusa óta pontszám létezik — a VPN-ekre, a zenére, a felhőtárhelyre, a mesterséges intelligenciára, a tanulásra, a filmekre és a televízióra, a sportra és az egészségre, a játékokra, valamint a vírusirtókra —, és alább pontosan az áll, amit ígértünk. Minden kategóriának saját szempontjai vannak: ugyanazoknak a kérdéseknek nem volna értelme egy VPN-nél és egy zenei szolgáltatásnál, egyetlen közös lista pedig azt jelentené, hogy a sorok fele mindig üres.

A pontszámot mindig egy adott piac tényeiből számoljuk, nem fordítjuk át egy másik országból: szerverek az adott országban, diákcsomag az adott országban, alkalmazkodás az adott piachoz. A magyar változatban a pontszám a magyar piac tényeiből számol: szerverek Magyarországon, diákcsomag Magyarországon, alkalmazkodás a magyar piachoz. Ahol ilyen tény hiányzik, a szempont ellenőrizetlen marad, és kiesik az átlagból. Egy másik piacról nem kölcsönözzük: az átvett pontszám ugyanolyan meggyőzően festene, csak rossz piacot mérne.

A pontszám 1-től 5-ig terjed, az alább felsorolt szempontok súlyozott átlaga. Minden csomagra külön számoljuk, a szolgáltatásnál pedig a csomagjai átlagát mutatjuk: a „NordVPN Basic" és a „NordVPN Ultra" nem ugyanaz a termék, és nem is ugyanaz az ár, így egyetlen pontszám mindkettőjüknek hazudna.

Hogyan néz ki ez egy valódi csomagnál

Hogy ne csak százalékok maradjanak, íme a teljes számítás a „HBO Max Standard" csomagra a magyar piacon (a számok szemléltető jellegűek; a mai értékek a szolgáltatás oldalán találhatók):

Az ellenőrizetlen szempont kiesik az átlagból, nem lesz belőle nulla. Ezért nem százzal, hanem kilencvennel osztunk — ennyi súly marad azok között, amelyeket ismerünk:

(18×5 + 15×3,5 + 10×5 + 10×5 + 9×2 + 7×3 + 7×4 + 5×3 + 4×4 + 3×4,8 + 2×2) ÷ 90 = 4,0

A példa két dolgot jobban megmutat bármilyen magyarázatnál. Először: a „Standard" az árra ötöst kap, és mégis 4,0-n marad — az olcsóság önmagában nem emeli a pontszámot. Másodszor: az adathiányunk (az „ingyenes próbaidőszak") NEM bünteti a csomagot; csak csökkenti, hány szempont számít bele.

A szolgáltatásnál a csomagjai átlaga látszik, ezért a „HBO Max" összpontszáma (4,1) magasabb, mint a „Standard" csomagé — a Prémium több egyidejű streamet és 4K-t ad.

A VPN-ek szempontjai

A zenei szolgáltatások szempontjai

Más lista és más fő szempont. Itt a hangminőség nyom a legtöbbet a latban, mert ez az egyetlen hely, ahol a különbség nem árnyalat, hanem ugyanazért a pénzért más termék: 24 bit / 192 kHz-től egészen a 256 kbps-os határig.

A katalógus mérete szándékosan hiányzik. A nagy szolgáltatók több mint 100 millió dalt ígérnek, de ezt ellenőrizni nem tudjuk — a szám tőlük származik, és nem összehasonlítható. Egy szempont, amelyben mindenki ötöst kapna, nem választja szét a pontszámot, csak felhígítja.

A felhőtárhely szempontjai

Itt az árat terabájtonként mérjük, nem összegként. Egy 100 GB-os és egy 2 TB-os csomag nem olcsó és drága termék — egyszerűen más a méretük, és az összegüket összevetni olyan volna, mintha egy alma árát egy zsák árával hasonlítanánk össze. A legtöbbet a titkosítás nyom: ez az egyetlen különbség, amelyet pénzzel nem lehet pótolni.

A „Microsoft 365 Family" tárhelyét 2 TB-nak számoljuk: ennyi közös tárhelyet kapnak az új előfizetések legfeljebb hat személyre. A hat személy külön sorban látszik, ahol a helye van.

A mesterséges intelligencia szempontjai

Itt a pontszám a vásárlási feltételeket és azt méri, mi van a csomagban, nem a modell minőségét, és ezt nyíltan kimondjuk. Az öt szolgáltatóból három konkrétan közli a használati korlátokat: a „Claude Pro" és a „Google AI Pro" ötórás és heti korlátokat, a „Midjourney" pedig szintenként a gyors GPU-idő óráit. A „ChatGPT" csak annyit mond, hogy a korlátok dinamikusak és a terheléstől függenek, a „Perplexity Pro" pedig egy részüket nem teszi közzé. Ráadásul a közzétett korlátok különböző mértékegységekben szerepelnek, így az, hogy „mennyit kapsz a pénzedért", e szolgáltatások között a mi ellenőrzési mércénkkel nem hasonlítható össze. Egy pontszám, amely úgy tenne, mintha ezt mérné, rosszabb volna, mint ha nem lenne. Ezért azt értékeljük, ami ellenőrizhető és pénzbe kerül, a legnagyobb súllyal azt, mit ad a csomag, és külön azt is, közöl-e a szolgáltató egyáltalán valamilyen korlátot.

Az üzleti csomagok nem kerülnek a skálára — ez más termék, más vásárlónak.

A tanulási szolgáltatások szempontjai

A visszatérítési feltételek szándékosan nem szempontok: a szolgáltatók felénél nem tudtuk ellenőrizni őket, és ezt nem titkoljuk.

A filmek és a televízió szempontjai

A legnagyobb súlya az ingyen el nem érhető tartalomnak van (18 %). Film- és tévé-előfizetésnél tartalmat vesz az ember: a „Netflix", az „HBO Max" vagy a „Disney+" saját gyártású műsorait előfizetés nélkül nem lehet megnézni, a tévészolgáltatók pedig fizetős csatornákat és archívumot adnak. A „YouTube Premium" más eset: ugyanazok a videók ingyen is elérhetők, az előfizetés eltünteti a reklámokat és funkciókat ad hozzá — háttérben lejátszást, letöltést, „YouTube Music Premiumot". Ez hasznos, de kényelem, nem tartalom, ezért ebben a szempontban a „YouTube Premium" 1-et kap, a többi szolgáltatás 5-öt. E szempont nélkül a pontszám csak a funkciókat mérte, és a „YouTube Premium" a filmes platformok fölé került. A többi filmes szempont emiatt arányosan csökkent; a piaci alkalmazkodás és az árszempontok nem változtak.

A kategória legnehezebb döntése az alkalmazkodás a helyi piachoz, és a súlya 15 % — több, mint az áré. A pontszám első változatában egyáltalán nem szerepelt, és az eredmény logikátlan lett: a saját csatornákat és archívumot kínáló helyi szolgáltató a világkatalógusok mögé került. A pontszám csak azt mérte, miben különböznek egymástól a világkatalógusok, és egyáltalán nem azt, amiért a néző helyi szolgáltatót választ.

A lefordított tartalom arányát nem tesszük közzé, és nem is fogjuk — egyetlen szolgáltató sem közli, a mi számításunk pedig találgatás volna. A minőségi szintet viszont meg lehet mondani, és az minden termék oldalán forrással szerepel.

Két szempontot elvetettünk. A katalógus méretét ugyanazért nem értékeljük, mint a zenénél: a számokat maguk a szolgáltatók közlik, és nem összehasonlíthatók. A háztartáshoz kötött használatot csak a szolgáltatók fele erősíti meg, a hallgatásból pedig nem szabad arra következtetni, hogy „ilyen feltétel nincs": a hallgatás nem tagadás.

A sport és az egészség szempontjai

Az egyetlen kategória, ahol az előfizetés ára nem a teljes ár. A „Garmin Connect+" „Garmin" óra nélkül és a „Google Health Premium" „Fitbit" vagy „Pixel Watch" nélkül nem tud honnan adatot olvasni, a „WHOOP"-nál pedig fordítva: az eszköz a tagság része. Ezért az a kérdés, hogy „elég-e maga az előfizetés", 25 %-ot nyom — többet, mint a két árszempont együtt: ez az ár folytatása, nem egy további funkció.

Szándékosan nincs itt semmi a mérések pontosságáról vagy az egészségügyi haszonról. Ezek orvosi állítások, amelyeket nem tudunk ellenőrizni, ezért ezen az oldalon nem állítjuk őket — se jókat, se rosszakat.

A játék-előfizetések szempontjai

Az egyetlen kategória, ahol az előfizetés nem választás, hanem feltétel lehet. „PlayStation Plus" vagy „Nintendo Switch Online" nélkül a már megvásárolt játékok egy része egyszerűen nem működik online. Annak, aki választ, ez fontosabb hír a katalógus méreténél: nem a tartalomért fizet, hanem azért, hogy működjön, ami már megvan neki. Ezért a közös online játék ugyanannyit nyom, mint a legújabb játékok elérhetősége — egyenként 25 %-ot.

A katalógus méretét nem értékeljük, pedig ez jut először eszünkbe. Olyan szám, amelyet tisztességesen össze lehetne hasonlítani, egyszerűen nincs: a szolgáltatók nem közlik következetesen, a katalógusok havonta változnak, és a saját tartalmunkban sincs ilyen — írás előtt ellenőriztük. Ha „körülbelül 400"-at írnánk „körülbelül 100" ellen, a pontszám olyan számokra épülne, amelyeket senki sem ellenőrzött. Ezért olyan szempontokat választottunk, amelyekhez vannak tényeink.

Hol működik — ez 20 %-ot nyom, mert ezen múlik, működik-e az előfizetés azzal a technikával, amely már megvan. Ez a szempont valóban szétválasztja a pontszámot: a szolgáltatások különböző szintekre kerülnek, a „csak konzol"-tól a „konzol, számítógép és felhő"-ig. Olyan szempontot, amelyre mindenki ugyanazt felelné, egyáltalán nem vennénk fel.

A vírusirtók szempontjai

A vírusirtók védelmét független laboratórium méri. A többi kategóriában arra kell támaszkodnunk, amit a szolgáltató árul — hány eszköz, van-e titkosítás —, mert független mérés nincs. A vírusirtóknál ezt az „AV-Comparatives" végzi: a legfrissebb tesztjeiből három szempont származik — a védelem internet nélkül, a védelem internettel és a téves riasztások.

A legtöbbet a védelem internet nélkül nyom (25 %), a védelem internettel 15 %-ot. Ez két külön szempont, mert egyetlen szám itt hazudna: ugyanaz a program kapcsolattal a legjobbak között lehet, kapcsolat nélkül viszont szinte minden hetedik fenyegetést átengedhet. A laptop a repülőn vagy internetkimaradáskor azzal marad, ami telepítve van, ezért annak a programnak, amely mindkét esetben egyformán jól véd, meg kell előznie azt, amelyik csak online erős.

A téves riasztások (10 %) nem apróságok: vagy leállítanak egy ártalmatlan programot, vagy rászoktatnak a „mégis engedélyezem" gomb nyomogatására, és akkor a valódi figyelmeztetés sem működik többé. A határaik a laboratórium saját csoportjai, amelyeket ugyanabban a tesztben tett közzé; sajátot nem találunk ki.

Az árat itt eszközönként hasonlítjuk össze: ugyanannak a szolgáltatónak az egy és a tíz eszközre szóló csomagjai pusztán a lefedettség miatt többszörösen eltérnek, így a csomagárak mediánja a csomagok méretét mérné. Külön értékeljük, mennyivel drágul a második év (10 %), és hány eszközre elég a csomag (10 %).

Ami itt nincs: az „AV-TEST" teljesítmény- és használhatósági pontszámai — az általunk értékelt termékeknél ezek a plafonon vannak (a 2026. júniusi fordulóban mind a hat 18-ból 18 pontot kapott), így semmit sem különböztetnének meg. A kiegészítőket — VPN, jelszókezelő, szülői felügyelet — szintén nem értékeljük külön szempontként: látszanak a csomagok összehasonlító táblázatában, a védelmet viszont nem mérik.

És néhány szabály, amelyek nélkül ezek a súlyok semmit sem jelentenének:

• Az ellenőrizetlen szempont kiesik, nem lesz belőle nulla. A nulla azt jelenti, hogy „ellenőriztük, és nincs", mi viszont ezt nem tudjuk — ez két különböző dolog. Az ilyen szempontot kivesszük, a súlya pedig megoszlik a többi között. Különben a pontszám a mi adathiányainkat mérné: a szolgáltató nem azért kapna kevesebbet, mert gyengébb, hanem mert nem találtunk róla valamit.
• Ha túl sok az ellenőrizetlen szempont, a pontszámot egyáltalán nem mutatjuk — négynél több esetén, a VPN-eknél kettőnél több esetén. A hiányok egy bizonyos aránya fölött a szám már nem értékelés, hanem találgatás tizedesvesszővel.
• A sebesség nem része a pontszámnak. Maguk a szolgáltatók közlik, a független mérések pedig havonta változnak. Számba írni találgatás beírását jelentené, ezért a sebesség az ismertető szövegében marad, megnevezett állításként, forrással.
• A VPN-en keresztüli streamelést aszerint értékeljük, amit a szolgáltató kínál, nem aszerint, ami ma éppen működik. Két dolgot ellenőrzünk: van-e Smart DNS (akkor a szolgáltatás tévén vagy konzolon is használható, ahol nincs alkalmazás), és vannak-e streamingre kijelölt szerverek. Azt, hogy egy adott platform éppen feloldható-e, nem ellenőrizzük — ehhez minden szolgáltatónál előfizetés kellene, a válasz pedig egy napig lenne érvényes.
• A strukturált adatokba ez a pontszám kerül be — de csak ez, és csak ott, ahol megjelenítjük. 2026. augusztus 22. óta reviewRating-ként tesszük közzé, egyértelműen jelölt 1–5-ös skálával: ez a mi saját, megnevezett szerzőnk értékelése valaki más termékéről, nem máshonnan összegyűjtött értékelés. Az alkalmazásboltok értékelései nincsenek benne, és nem is lesznek — a „Google" irányelvei ezt kifejezetten tiltják: „Don't aggregate reviews or ratings from other websites". Az oldalon a bolt nevével, a szavazatok számával és az ellenőrzés dátumával láthatók maradnak.

Ahol a pontszámot mutatjuk, minden szempontja az ismertető oldalán látható azzal együtt, amit konkrétan találtunk, a hivatalos forrás linkjével — hogy a súlyokkal való egyet nem értés ellenőrizhető legyen, ne csak kimondható.

A pontszámot csak a közzétett kritériumok határozzák meg: a partnerek nem fizetnek a helyezésért, a szolgáltatók pedig közzététel előtt nem látják a szöveget. Az ismertetőket megnevezett ember írja — a szerző minden szövegnél fel van tüntetve.

Az alkalmazásboltok adatai

Az Apple App Store és a Google Play nyilvános adatait használjuk: a felhasználói értékelést az értékelések számával együtt. Feltüntetjük, melyik boltból származnak az adatok. A bolt kategóriájában elfoglalt helyezést nem mutatjuk — ilyen adatot soha nem gyűjtöttünk, és arról írni, amit nem gyűjtünk, üres ígéret volna.

Fontos: ez nem piaci részesedés, és nem általános „legnépszerűbb" rangsor. Ezeket az adatokat a szolgáltatások sorrendjéhez nem használjuk — csak kiegészítő háttérként szerepelnek. Értékeléseket nem mi írunk, és nem is írjuk át őket.

A pontszámunkba mégis bekerülnek — és nem is egyszer: az alkalmazás értékelése kilenc rovatból hétben szempont (a játékoknál és a vírusirtóknál nincs). A súlya ezekben többszörösen eltér, ezért a pontos számot itt nem ismételjük — minden rovat szempont-táblázatában szerepel, és csak ott érdemes olvasni. Ez a pontszám egyetlen része, amelyben nem a szolgáltató, hanem a felhasználók beszélnek — ők az alkalmazást értékelik, azt nem, mennyire észszerű az előfizetés ára.

Ha két bolt van, közös értéket nem mutatunk: minden bolt sorának már megvan a saját szavazatszáma, és egy őket összevonó szám a döntéshez semmit sem tesz hozzá — csak elrejti, melyik vélemény nyom többet. A pontszámba az alkalmazás értékelése a szavazatok számával súlyozva kerül: a 4,8 (662 értékelés) és a 4,5 (378 000) egyszerű átlaga 4,65 lenne — olyan szám, amelyben hatszáz ember ugyanannyit nyom, mint háromszázezer. És ezeket az értékeléseket nem tesszük a keresők által olvasott strukturált adatokba: a „Google" irányelvei ezt kifejezetten tiltják, mert más oldalak adatairól van szó, nem a látogatóink értékeléseiről.

Ahol hiányzik az ár

Minden megjelenített árat a szolgáltatók hivatalos oldalai vagy fizetési ablakai alapján ellenőriztünk. Ahol az összeget nem mutatjuk, annak konkrét oka van, és az magán az oldalon szerepel: vagy a szolgáltató nem közli nyilvánosan az árat (ilyenkor megírjuk, hol látható), vagy magyarországi fiókra egyáltalán nem kínálja a szolgáltatást. Találgatást egyetlen esetben sem engedünk meg magunknak. Ha az adatokat átmenetileg nem sikerül megszerezni, árat egyáltalán nem mutatunk — jobb semmit sem mutatni, mint rossz árat.

Hiba jelzése

Pontatlanságot találtál? Minden szolgáltatás oldalán jelezheted a hibát. Nézd meg a helyesbítési irányelveket is, vagy írj közvetlenül a kapcsolati oldalon keresztül.

Mi nem befolyásolja ezt a módszertant

A sorrendet és az értékeléseket senki sem vásárolhatja meg — sem a szolgáltatók, sem a partnerek. Hogyan biztosítjuk ezt, és mit nem enged meg magának a szerkesztőség, azt a szerkesztőségi irányelvek írják le. Hogy jogilag mit jelentenek a megjelenített összegek, és miért nem vállalunk felelősséget, azt a felhasználási feltételek tartalmazzák.